wrecking

Gyorsan egy pár szó a bandákról, azután pedig egy általában háttérinformációként szereplő tényező, amit jelen esetben kicsit hosszabra kell nyújtani a megszokottnál. Ez a rész általában egy rövid momentumként szokott itt megjelenni, a hellyel kapcsolatos tapasztalatokat osztja meg az érdeklődőkkel, ebben az esetben sajnálatos módon, többet írok a körülményekről, mint a zenéről.

Csak egy-egy kellemes illetve röhögséges pillanatkép, ami tegnap estéről beugrik: A The Crooked-től a kedvencem, az Ace of Spades; a Yellow Spots mintha előre megrendezte volna, amikor belépett két isten tudja honnan szalajtott fakabát az ajtón, elkezdték játszani a fa alatt rothadó rendőrről szóló számukat; 265,- Ft-ért kaptam 3 dl kólát, Szifon kottából játszott, Schleki lerúgta a monitort a színpadról. Egyébként meg mindenki kitett magáért, a legjobb listát hallottuk mindenkitől, sajnálom, hogy a The Ködmöns koncertjének a szájherflis részéről le kellett maradnom privát intéznivalóim miatt. Majd legközelebb. . .

Most pedig jöhet az, aminek a megfogalmazási módja valószínűleg 18+-osra fog sikerülni, de még friss az élmény. Tehát, ami független az előadók igyekezetétől, ami kizárólag a helyre vonatkozik illetve a személyzetére: Másodszor voltam a Zúzda nevű helyen. Az első alkalommal mint teljesen kívülálló néztem le egy punk balhéra, igazából a körülményeket akartam szondázni. Full negatív megállapításokkal fordultam ki onnan, kb két órás ott-tartózkodás után. Motozás, nyolc biztonsági tuskó, gyanusítgatás és kötekedés volt a tapasztalat, gondoltam a friss kapcsolatnak gyorsan annyi. Egy hirtelen FB-os kifakadás kapcsán derült ki, hogy ide a cimbik, (az említett körülményeket nem ismerve) már lezsíroztak egy megmozdulást, mégpedig a tegnapi szülinaposat. Hoppá, új megvilágításba került a dolog, nem szabadulunk meg olyan könnyen a helytől. Pár szóváltás, komment stb a Zúzda nevében nyilatkozó valakivel. Kis megnyugvás, értelmesnek tűnt a figura, magyarázkodás, vélemények kifejtése, kedélyek megnyugtatása, ilyesmi. Rendben, nagy baj nem lehet, esetleg rakendroll, azt meg úgyis szeretjük, lemegyünk másodszor is, hátha megértették az álláspontokat és a kifogásokat. Nos, nem így történt, fuck Zúzda!

Tegnap: Vállaltam egy kis roadot a tesóknak, este hat körül le is pakoltunk a másfél nm-es backstage-be. El is jöttem, este a kezdésre mentem vissza, felvettem insider-i csuklószalagomat, ami kész szerencse, hogy volt, mivel a sima belépős, vásárolt csuklószalaggal nem lehetett volna ki-be járni a helyről. Már ez hihetetlen, így nem értem a szalag lényegét! Azért jó, hogy a kocsiba ki-berohangálás alkalmával nem kellett jegyet váltanom 8-szor. Egyébként ekkor már megkezdődött a biztonságiőrök munkaideje, tehát ment az észosztás. Motozás a fellépőknél és kísérőiknél. Nagyon gáz, gondoltam, de még nem tudtam mindent. Mellékesen jegyzem meg, bár nem nagy divat, de a backstage-be sok helyen illik betenni egy pár sört, ritkább esetben még pár darab száraz szendvicset is. Az, hogy itt nem így volt, nem probléma, de a hiányt valakinek pótolnia kell. Így a zenészek nagyon előrelátóan hoztak a hosszú éjszakára egy kis elemózsiát. Nos, sokat nem kellett tőle böfögniük, mert tuskóék elvették tőlük. Példátlan, arcpirító, botrányos, lábszagú, gusztustalan stb. Basszák meg! A fő, hogy zenélhetnek, az a lényeg! De még mennyire! Meg is próbálták. A hangzás viszont valahogy nem akart összejönni. Lehet, hogy a személyzet nem értette a dolgát? Vagy értette volna, csak nem a színpad jobb oldaláról kéne félfüllel hallgatnia, hogy hogyan is szól a dolog? Ebbe most nem is mennék bele, kurva szarul szólt és kész, nem ártana jobban felkészülni akár a technikai, akár a humán erőből! Mindegy, valahogyan szólt, a számokat meg úgyis ismerjük. Csak egy koncert, nem fontos. . . Sokkal fontosabb, hogy mindenkit, aki kimegy rágyújtani a teraszra, azzal basztassanak egyenként, hogy hiába van ott egy csikkekre áhítozó hamutartó, ha azt használja, még csak 3,5 m-re van a bejárattól, menjen még másfél eu szabványú métert arrébb! Na, azért bent is odafigyeltek smasszer urak, amikor a lökdösődve táncolgató közönségben valaki nagyobbat mozdult, egyből a kijárat felé kellett tessékelni. Mondjuk egy diszkóban biztos nem szokás így mulatni, de felénk ez nem olyan ritka dolog, ha valakit fellöknek, felsegítjük. Majd tovább lökdösődünk. Nem tudom, ki, hogy van vele, nekem kicsit soknak tűnik egy estére ilyen mértékű érintkezési felület smasszerékkal. Hozzá kell tennem, a hat éves fiammal voltam ott. Nem szokásom magammal vinni, de már rég szeretett volna megnézni egy ilyen balhét, ráadásul a napi programom is úgy alakult, hogy jöhetett. A lényeg, hogy alap helyzetben, amikor nem basztatják az embert bugrisék, bármelyik hasonló bulira beengedném úgy, hogy bemegy az ajtón, én meg jövök érte három óra múlva. Nagyobb biztonságban érezném mint az óvodában! Mert egy ilyen balhéra emberek járnak, saját értékítélettel és önfegyelemmel. Ha esetleg valaki előbbiekben hiányt szenvedne, van még pár cimbi, akik elmagyaráznák neki, hogyan szoktunk viselkedni. Viszont erősködő, faszom tudja honnan jövő idegen -mondjuk ki- kötözködők társaságára nem bíznám a gyerekemet! Nem tudom, kinek az utasításait hajtják végre, nem tudom, mondta-e nekik valaki, hogy vegyék el a zenészek kajáját, fingom sincs, hogy kaptak-e utasítást bármire, vagy csak csinálják a kimószerolt rendőr beidegződéseket. Igazából már nem is érdekel.

Elmondtam a tapasztalataimat egy kibaszott utolsó szar helyről, ami nálam a pótvizsgáján is elhasalt. Összegzem az indokokat: A személyzet -természetesen itt van kivétel, pl a pult mögött- sokszor inkompetens, a felesleges biztonságiak kötözködőek és tuskók, a zene szarul szól. Van valami, amiért érdemes ide bulit szervezni, vagy csak lemenni szórakozni? NINCS! Részemről 100%-os bojkott, ember nem lesz a közelemben, akinek jót mondanék róla. Sorry, tényleg megpróbáltam elmondani akinek lehetett, hogy mitől volt végtelenül szar a hely már elsőre is, és mitől lehetne jobb és élhetőbb. További sikeres működést, bár jó ízlésű ember max a nyári melegben térhet be egy sörre a teraszra, amikor a kibaszott veterán közterületfelügyelőkből lett motozók még alszanak a húzós előző éjszaka után.

Ezek után extra köszönet a bandáknak, a közönségnek, hogy tartották magukat a körülmények ellenére!  

Zenekarok, zenészek, barátaim, ismerőseim!

Rendhagyó módon, most nem egy bizonyos balhéról pofázom, csak úgy általában azokról és azoknak, akikről és  akiknek a megnyilvánulásairól szoktam egyébként.

Különösebb apropója a dolognak nincs, csak annyi, hogy elmondjam, miként szeretném ha kezelnétek a wrecking blogot. Nem használati utasítás, inkább védekezés, mielőtt valami komoly értékelésként vagy kritikaként értelmeznétek valamely alábbi illetve a későbbi bejegyzéseket. Alapvető elgondolásnak azt szántam, hogy a koncerteket-megmozdulásokat követő írások mindig, szigorúan az adott balhéról szóljanak, az ott kapott impulzusok alapján legyenek megfogalmazva. Persze ezt nem lehet következetesen és állandóan betartani, kilengések előfordulnak, főleg indulatos psycho vérmérsékletemből kifolyólag, ezeket ki szabad szűrni olvasáskor, hamár én nem teszem meg íráskor. Ha valakinek a stílusát vagy irányzatát próbálom meg a saját fülem alapján körülírni-meghatározni, az azoknak szól, akik esetleg még nem hallották őket. Akik már több bejegyzésemben szerepeltek, azoknál nem is nagyon térek ki erre a kérdésre. Inkább törekszem a hangulatot megfogni, hogy milyen a hangzás, a hely, a miliő, mennyire vizes a sör, mennyire mozgékony a közönség stb. Hogy ki mit játszik, arra ott a You Tube, meg pár bandánál a FB. 

Kicsit pedig most hadd legyek érzelgősebb: Azokról írok, akiket szeretek és úgy érzem, jól teszik a dolgukat! Ha nem is mindig kiolvasható a sorokból, hatalmas a megbecsülésem felétek! Ahelyett, hogy milliomos karrierekre pályáznátok valami kétforintos tehetségkutatón, ahol a szátokba adnak minden hangot, Ti a koncerteitekkel boldoggá teszitek egy szubkultúra párszáz képviselőjét. Annyi munkát, próbát és tehetséget belefektetve, amennyi erőtökből csak telik. Tehát akiről írok, azt becsülöm! Aki kutyaütő, az itt nem fog soha megjelenni! Rengeteg olyan zenei produkció van, amiért egy deka szart sem adnék. Ezekről nem írok, nem mennék el a koncertjükre sem. Ha megtenném, abból lenne az igazi felelőtlen, trágár, jelentőség nélküli köpködés. Ez azonban az indulatok levezetésén kívül semmire sem volna jó. Tehát köszönöm Nektek, hogy csináljátok, hogy élvezitek és szeretitek! És köszönöm, hogy olvassátok a néhol nyers és élces kinyilatkoztatásaimat, bízom benne, hogy sem eddig, sem ezután, nem fogjátok rossznéven venni tőlem!

Soha egy kicsit sem titkolt OTMAPP-izmusom pedig ne tévesszen meg senkit, megtanultam elvonatkoztatni tőle, főleg a magyar bandák esetében. Nyilván mérce valahol mélyen, de egy furcsa gondolkodásmód szerint, tudok hibátlanra minősíteni egy jól lezúzott balhét Meteors nélkül is. Egy billy-s megmozdulás nálam egy komplex esemény, amit így is kezelek, ilyenképp lehet szar a hangzás, szar a közönség, recseghet a kábel, ha van ami ezekért kárpótol, lehet tökéletes az este! Ugyanígy természetesen, bármi el is kúrhatja és vacak lesz az egész, amiért persze barátaim, ne okoljátok magatokat! Rockabilly-s kollégák, egy percre! Életrajzom egyik legfontosabb mérföldköve, amikor a 80-as évek elején, hozzájutottam az első Jerry Lee Lewis, Buddy Holly, Bill Haley és Elvis Presley hanganyagaimhoz, amiket szinte azonnal a Stray Cats követett. Ezt csak azért mondom, hogy ne gondoljátok, hogy a többi psycho cat-tel együtt egy üstökössel érkeztünk ide. Tisztában vagyok a gyökerekkel, nálam ez pont úgy fejlődött, ahogy az előadóknál, míg végül kikötöttem a számomra tökéletesnél. A Ti zenétek pont a szívem csücskében foglal helyet.

Köszönök mindent utólag és előre! PSYCHOBILLY!

Az Akvárium Klub-ban lett megrendezve a Bombariadó sorozat V. epizódja.

 Népes számú közönség sereglett össze az alkalomra, a legkülönbözőbb rétegekből. Gondolom, ez több tényezőnek is köszönhető. A bandák fondorlatos módon, olyan jól lettek összeválogatva, a hely pedig úgy lett megválasztva, hogy az is bejött aki csak úgy a belvárosban szokott szórakozni általában, jöttek akik a régi hangzásokat szeretik, olyanok is akik hallottak róla, hogy vannak elvakult-fanatikus-nem megszokott dolgokat képviselők, és persze nyomultak a billy-s műfaj elkötelezett hívei, akik mindenhol ott vannak, ahol bőgőcsattogást lehet hallani. Minden réteg megkapta amit akart.

A The Prison Band-től hallhattuk a táncolós rockabilly-t. Masszívan számíthatunk náluk a rongylábazós, pörgős, örökérvényű értékekre, amik nem változhatnak egy jól kitalált, lezárt szabályzatú műfajban. Szerintem mindenki számára kellemes szórakozást nyújtottak a srácok. A Tom Stormy Trio nekem úgy tűnt, mintha erős irányváltást indított volna, hatásosan célbavéve ezzel egy szélesebb közönséget. Akik ebben a stádiumában ismerik meg a bandát, egy új műfajt megalkotó trióként is értelmezhetik őket. Mindenképp értékes zene, néhol már alig hallható billy alapok, balkáni fűszerezéssel, meg valami, általam meghatározhatatlannak érzett cuccal. Ezek a jövevényi dolgok tehetik az egészet széles körben érdekessé, és ugyanezek a dolgok szakítanak ki belőlem egy darabot. Persze ennek nagy jelentősége nincs, ez csak azért van így, mert van egy vállalt szűk látóköröm zenei szinten, ami azt eredményezi, hogy a minőséget mindenképp elismerem, de az extázist csak a billy hangzás maximális jelenléte idézheti elő. Nyilván nem így látja a betérő-ismerkedő-befogadó közönség, akiknek nagyon tetszenek az új ötletek és a különös hangzás. Nyomatékosan jelzem, hibátlanul játszottak az érintettek, de én a rockabilly-re tudok gerjedni. Az Elvis-es felállásnál már egészen más volt a helyzet! Megint meghallgathattuk azokat a nótákat, amiknek elvileg már a könyökünkön kellene kijönniük-persze csak ha ezen nőttünk fel- de ez a verzió mindig új élményekkel szolgál. Pont így kell ezeket a számokat felfogni és játszani! Ha pedig kilöttyen egy korty sör a színpadra, nem kell azonnal riasztani a közterület fenntartó vállalat munkatársait! Ez persze dupla zárójelben értendő, csak beugrott egy tegnap esti momentum. ;) Most pedig a Gorilla, akik mintha erre az alkalomra kicsit beolvadtak volna a többi fellépő stílusába: Nem tudom, minek tudható be, talán csak egy pillanatnyi benyomás maradt meg tegnapról, de light-osabbnak tűntek a srácok mint szoktak, néhány számnál különösen így éreztem. Ez persze nem gátolta meg a régóta wrecking-re készülő réteget, hogy hódoljon szenvedélyének. Jó hangulatú lökdösődés kezdődött már az elején, amelyet nem rontott el még a lényeget eléggé félreértő outsider melákok viselkedése sem. Hosszú idő után, hallhattunk pár új szerzeményt, örültünk neki, nagyon ott vannak! Általában a látott bandák mindegyikére vonatkozik, de a Gorillára különösen, hogy érezhetően elhúzott a hangzás a megszokott, problémás minőségtől. Elnézést kérek azoktól, akik a sorok között várták a Magic Cats benyomás-beszámolóját is, sajnos lemaradtam a bandáról, de biztosan kivették a részüket az esti szórakoztatásból.

A helyről ha kellene mondanom valamit, a következő szavak biztosan szerepelnének benne: kedvesek, minőségi hangzás, drága.

Fácán barátunknak külön, a többi közreműködőnek pedig nagyon köszönöm a balhés lehetőséget, lehet zsírozni a VI.-at!